HIREK

Előnyös a német gazdaságnak a kelet-európai munkaerő PDF Nyomtatás E-mail

 

Írta: Szakszervezetek.hu Press (d.l.)
2011. április 23. szombat, 12:40
A német szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit, BA) szerint egyértelmű előnyt jelent a német gazdaságnak a szabad munkavállalás utolsó korlátainak eltávolítása május elsején a kelet-európai munkavállalók előtt.
A fiatal, mobilis és magasan képzett lengyel, cseh és magyar, illetve más kelet-európai országokból érkező munkaerő színtiszta nyereség egy olyan prosperáló gazdaságnak, mint a német - jelentette ki Heinrich Alt, a BA igazgatótanácsának tagja a német dpa hírügynökségnek. Szerinte minden alapot nélkülöznek az aggodalmak egy kontrollálhatatlan bevándorlási hullám miatt.
A BA az utolsó korlátok felszámolását követően 100-150 ezer munkavállaló érkezésével számol Lengyelországból, Csehországból, Magyarországról, Szlovéniából, Szlovákiából, valamint a három balti államból.  „Egy olyan országnak, ahol csökken a munkaképes korú lakosság száma, nagyon is jól jön az új munkaerő” - vélte Heinrich Alt.
Az első hullám után a bevándorlók száma a következő években folyamatosan csökken majd - prognosztizálja a hivatal.
Franciaország, Nagy-Britannia, Írország és Svédország példája már bebizonyította, hogy mennyire alaptalanok azok az aggodalmak, hogy az új és olcsó kelet-európai munkaerő a belföldiektől veszi el a munkahelyet. Ezekben az országokban már évek óta minden korlátozás nélkül vállalhatnak munkát az új uniós tagországok polgárai is.  „A dolgok kezelhető keretek között zajlottak, semmilyen drámai esemény nem történt. Meggyőződésem, hogy London és vonzáskörzete profitált a lengyel munkások bevándorlásából” - mondta Heinrich Alt. A nyugat-európai országok már egyenesen versenyeznek egymással a kelet-európai munkaerőért.
Heinrich Alt elismerte, hogy a korlátozások felszámolása hordoz némi kockázatot a német munkaerő-piacra nézve, de ezek kezelhető keretek között maradnak. A bevándorló kelet-európai munkavállalók megfoszthatják például a szakképzetlen munkaerőt és a tartós munkanélkülieket az elhelyezkedés lehetőségétől. Erre a megnövekedett „konkurenciaharcra” a munkaközvetítőknek és a munkaügyi hivataloknak meg kell találniuk a megfelelő választ, mégpedig a tartós munkanélküliek képzésével és felkészítésével - mutatott rá.
A német munkaerő-kölcsönző vállalatoknak is szembe kell nézniük majd a lengyel és a cseh vállalatok által támasztott konkurenciával.
Bármilyen nehézségekkel is kell majd szembenézni, a kelet-európai munkaerő előtti korlátozások felszámolásának nincs alternatívája.  „Ha egységes gazdasági térséget akarunk, akkor annak része a szabad munkavállalás is” - húzta alá Heinrich Alt.
A hallei gazdasági kutató intézet (Institut für Wirtschaftsforschung Halle, IWH) szerint a határok lebontását követően a lengyel munkavállalók elsősorban a nagyobb német ipari központokat veszik célba, például Köln térségét, a Ruhr-vidéket, a Rajna-Majna vidéket, Stuttgartot, Münchent és Berlint. Az IWH szerint Kelet- és Közép-Európából évente mintegy 250 ezer munkavállaló települ át Nyugat-Európába.

 

 

 

 

 

 

Hogyan bizonyítom Német munkaadómnak, hogy május 01.-töl nem kell munkavállalási engedély

I. A következö dokumentumban (20.-ik oldal!) található az az információ (németül), amelyiket Ön mint Magyar munkavállaló a Német munkaadójának tovább nyújthat abban az esetben, hogyha a Német munkaadója nem ismeri a változásokat 2011 május 01. után:

http://www.arbeitsagentur.de/zentraler-Content/Veroeffentlichungen/Merkblatt-Sammlung/MB7-Beschaeftigung-ausl-AN.pdf

II. Következö nyomtatványt a Munkaügyi Hivatal adta ki:

EU-Arbeitnehmerfreizügigkeit und Saisonbeschäftigung
Presse Info 12/2011 vom 23.03.2011

Regionaldirektion und Landesregierung informieren über Neuregelungen ab 1. Mai
Agenturen und Jobcenter unterstützen Betriebe mit Saisonkräften.

Ab 1. Mai gilt für Arbeitskräfte aus den acht EU-Beitrittsstaaten Estland, Lettland, Litauen, Polen, Slowakische Republik, Slowenien, Tschechische Republik und Ungarn die volle Arbeitnehmerfreizügigkeit.

Das heißt, Arbeitskräfte aus diesen Ländern benötigen für eine Beschäftigung auf dem deutschen Arbeitsmarkt keine Arbeitserlaubnis mehr. Sie können unbefristet jede Art von Tätigkeit aufnehmen. Einheimische Betriebe und Arbeitnehmer aus den Beitrittsländern können ohne Einschaltung der Bundesagentur für Arbeit direkt Arbeitsverträge abschließen.

Anders verhält es sich mit Arbeitskräften aus Bulgarien, Kroatien und Rumänien. Hier müssen Betriebe auch nach dem 1. Mai eine Arbeitserlaubnis beantragen. Diese kann bei der örtlichen Agentur eingereicht werden, sie wird von der Zentralen Auslands- und Fachvermittlung (ZAV) entschieden, die bundesweit für diese Verfahren zuständig ist. Saisonarbeitnehmer aus den genannten drei Ländern werden im Rahmen einer Kontingentregelung pauschal ohne Vorrangprüfung zugelassen. Für Schausteller ist diese Prüfung weiterhin notwendig.
„Wir werden die Arbeitgeberinnen und Arbeitgeber in der Land- und Forstwirtschaft sowie im Schaustellergewerbe und der Gastronomie weiterhin mit der Vermittlung von inländischen Saisonarbeitskräften unterstützen“, sagte der Vorsitzende der Geschäftsführung der Regionaldirektion, Klaus Stietenroth. Hierzu halten die örtlichen Agenturen für Arbeit, wie in den vergangenen Jahren, Bewerberpools aus freiwilligen Arbeitskräften für saisonale Beschäftigungsmöglichkeiten vor. „Die Arbeitgeberservices der örtlichen Agenturen für Arbeit beraten weiterhin über alle Fragen rund um
die Personalrekrutierung im Saisongeschäft.“ Sollte die Zahl der Bewerber vor Ort Pressemitteilung Nr. 12/2011 – 21. März 2011 nicht ausreichen, vermittelt die ZAV auch Saisonarbeitnehmer aus dem Ausland, so dass der Personalbedarf der landwirtschaftlichen Betriebe gedeckt werden kann.
Landwirtschaftsminister Gert Lindemann betonte: „Saisonarbeitskräfte sind eine wichtige Stütze der Wettbewerbsfähigkeit unserer landwirtschaftlichen Betriebe und tragen stark zum Erhalt von Arbeitsplätzen im vor- und nachgelagerten Bereich bei. Deshalb ist es uns ein wichtiges Anliegen, die landwirtschaftlichen und gartenbaulichen Arbeitgeber rechtzeitig über die bevorstehenden Neuerungen im Arbeitserlaubnisverfahren
für Arbeitskräfte aus Osteuropa zu informieren. Die Betriebe müssen ihren saisonalen Arbeitskräftebedarf auch weiterhin flexibel, schnell und unbürokratisch decken können. Wir stehen in engem Kontakt mit der Regionaldirektion, um dazu beizutragen, Arbeitskräfteengpässe in der Saisonbeschäftigung zu vermeiden.“ Regionaldirektion und Landwirtschaftsministerium haben kürzlich die wichtigsten Agrarverbände
sowie landwirtschaftliche Betriebe über die Neuregelungen ab 1. Mai informiert. Mit der vollen EU-Arbeitnehmerfreizügigkeit können Arbeitnehmer aus den o.g. acht EU-Beitrittstaaten für unbegrenzte Zeit jede Arbeitstätigkeit in Deutschland ausüben. Bislang war für Arbeitnehmer aus Osteuropa für die Dauer von maximal sechs Monaten lediglich eine Saisonbeschäftigung in Land- und Forstwirtschaft bzw. Gartenbau oder Gastgewerbe zulässig.
Im vergangenen Jahr wurden in der niedersächsischen Landwirtschaft und im Hotel und Gaststättengewerbe für rund 47.000 ausländische Saisonarbeitskräfte Arbeitsgenehmigungen erteilt, davon 35.000 für polnische Arbeitnehmer, 11.000 für Rumänen und rund 1.000 für bulgarische Saisonbeschäftigte.

Nähere Informationen:
Arbeitgeber-Servicerufnummer
Rufnummer 01801 66 44 66*
(*Festnetzpreis 3,9 ct/min; Mobilfunkpreise höchstens 42 ct /min)
Internet
www.zav.de
www.arbeitsagentur.de

 

2011 május 1.-től szabad munkavállalás Németországban és Ausztriában

A munkaközvetitők statisztikusai már régóta munkaerőhiányt regisztrálnak Németországban. Becslések szerint Németország elveszítheti a közel jövöben gazdasági erejét a már ma létezö szakember hiány miatt (Die Zeit, 16.11.2010).
A kormányzat új utakat keres, hogy Németország versenyképességét továbbra is fenntartsa. Ezzel egyidejüleg ismert a német kormányzat számára a keleteurópai fiatalkoruak munkanélkülisége. Ezért dolgoznak ki különböző programokat a keleteurópai országok munkanélküli fiataljainak megnyerésére. “Jobb dolog a munkaerőt Európából hozni, mint más világrészek menekültjeire vonatkozóan ujból változtatni a bevándorlási törvényt” jelentette ki Max Staubinger (CDU).
Angela Merkel szövetségi kancellár is nyitott erre a felvetésre. (Der Spiegel, 17.03. 2011)

Eddig Németország nagy gátakat emelt a nemzeti munkaerőpiac védelmére. Alkalmazottak,akik 66.000 eurót keresnek, hivatalos vizsgálat nélkül munkahelyet szerezhetnek Németországban. Önálló munkavállalóknak eddig 250.00 eurót kellett invesztálniuk, hogy egy tartózkodási engedélyt kapjanak.

Ez 2011 május 1-től megváltozik.

Nagyobb munkaerőhullám fogja 2011 május1-től a német munkaerőpiacot elönteni. Németország a legnagyobb érdeklödést Lengyelországból várja. Nagy számú Lengyel munkavállaló, német nyelvtudással és már külföldi munkavéllalási tapasztalatával (London) be fog törni a német piacra, leelözve a magyar munkavállalókat, akik sokszor abban a téves hiedelemben hisznek, hogy a német nyelv tudása szakképzett munkavállalók számára nem fontos. De hadd szögezzem le, hogy Németország számára a német nyelvtudás az egyik legfontosabb pillére az eredményes együttmüködésnek.

A munkapiac, a szabad költözködési jogon keresztül, Lengyelország és Magyarország mellet a 2004-ben az Uniohoz csatlakozott tagoknak, Esztországnak, Litvániának, Lettországnak, Szlovákiának, Szlovéniának és Csehországnak nyilik meg.

A szabad költözködési jog (Freizügigkeit) egy alapjog Europában. A szabad költözködési jog a Tagállamok állampolgárainak azt jelenti, hogy a Tagállamok polgárai ugyan olyan feltételek mellett dolgozhatnak egyes Tagállamokban, mint az ott élö állampolgárok. Az emlitett Tagállamok polgárai vizum nélkül utazhatnak az EU-n belül, és a szabad korlátozatlan munkavállalási jogon (uneingeschränkte Arbeitnehmerfreizügigkeit) keresztül munkavállalási engedély (eddig § 248 Abs. 1 SGB III) nélkül dolgozhatnak.

A Magyar munkavállalokra, akik Németországban veszik fel 2011 május 01-töl a munkát, a német jogszabályok alkalmazhatók, mint pl.:

- Minimálbértarifa és a túlórabértarifa (Überstundensätze)

- Társadalombiztosítási igény (Sozialversicherungsanspruch)

- Igény a munkaadó juttatására (Gratifikation)

- Fizetett üdülési segély (Mindesturlaub)

- Maximális munkaidö és minimális pihenési idö

- Munkavállaló kikölcsönzésének keretei (Arbeitnehmerüberlassung)

- Törvények a biztonság, egészség és tisztasággal kapcsolatosan a munkahelyen

- Terheseket, gyerekeket és fiatalokat védö törvények

- Férfi és nöi nem egyenlőségét védö törvények (Allgemeiner Gleichbehandlungsgrundsatz (AGG) – Àltalános Egyenjogúsági Alapelvek, nézze meg a blogomon az AGG-vel kapcsolatos itéleteket)

A magyar és német munkavállalók egyenlőségét május 01.-töl a Német Vámhatóság (Deutsche Zollbehörde, http://www.zoll.de/d0_zoll_im_einsatz/index.html) fogja felügyelni.

Minden munkaadó, munka közvetitő, munkaerö továbbadó és megbízónak kötelessége a jogszabályok betartása és a vámhatóságokkali együtt müködése.

Minden munkaadónak kötelessége, hogy megadja a lehetöséget a munkavállalónak arra, hogy bármikor a munkahelyen megnézhesse a rá érvényes törvényeket és elöírásokat. A szakszervezetek (Gewerkschaft) föleg a fuvarozási ágazatban, húsiparban és az épület tisztitási szolgáltatásban felügyelik a törvények betartását.

A munkaerö továbbadás (Arbeitnehmerüberlassung) még mindig csak engedéllyel üzhetö.

 

 

 

 

 

Elmarad a „keleti invázió

ÚMSZ | 2011-01-04 23:42:59
n

 

Németországnak szüksége van a szakképzett külföldi munkaerőre – mondta tegnap egy rádióinterjúban Rainer Brüderle, német gazdasági miniszter azzal összefüggésben, hogy Németországban idén májustól korlátozások nélkül vállalhatnak munkát az Európai Unió keleti tagállamai.

Németországnak szüksége van a szakképzett külföldi munkaerőre – mondta tegnap egy rádióinterjúban Rainer Brüderle, német gazdasági miniszter azzal összefüggésben, hogy Németországban idén májustól korlátozások nélkül vállalhatnak munkát az Európai Unió keleti tagállamai.

A német gazdaság hosszú távra szóló fejlődését inkább veszélyezteti, ha nem lesz elég szakképzett munkaerőnk. Ezért örülnünk kell, és ki kell használnunk a szabad munkavállalásban rejlő lehetőségeket a német gazdasági növekedés felgyorsítására” – fejtette ki a miniszter.

Nem számít semmilyen zavarra a munkaerőpiacon Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős tagja sem, miután Németország mellett Ausztriában is szabaddá válik a munkavállalás. A politikus az AFP hírügynökségnek vasárnap azt mondta, megalapozatlanok azok a félelmek, amelyek szerint a német és az osztrák munkaerőpiac májusban esedékes teljes megnyitása után nagy roham várható ezekben az országokban.

A magyar biztos visszautasította a szakszervezetek félelmeit is, miszerint a szabad munkavállalás bérdömpinget eredményez: utalt arra, hogy Közép-Kelet-Európában a bérek lassan, de biztosan közelítenek a nyugatiakhoz. Andor László a munkaerőpiacát hamar megnyitó Nagy-Britanniát hozta fel példaként, mondván: a brit gazdaság profitált a kelet-európaiak beáramlásából.

Ausztria és Németország az a két régi uniós tagország, amely az EU 2004-es bővítésekor hét év átmeneti időszakot kért munkapiacának védelmére, és csak részben nyitotta meg piacát az új tagországok munkavállalói előtt

 

Nem várható magyar munkavállalói roham Ausztriába és Németországba PDF Nyomtatás E-mail

Írta: Szakszervezetek.hu Press (d.l.)
2011. január 16. vasárnap, 20:38

Nem várható magyar munkavállalói „roham" Ausztriába és Németországba, azután, hogy  a két európai uniós tagállamban az idén májustól korlátozások nélkül vállalhatnak munkát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép-, illetve kelet-európai országok - köztük Magyarország - állampolgárai - mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal (FH) Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője. Kovács Géza hangsúlyozta: aki akart, az a különböző kétoldalú egyezmények alapján már eddig is tudott munkát vállalni ebben a két országban, az úgynevezett „tizenkét hónapos szabály" értelmében pedig ha valaki már egyéves munkaviszonnyal rendelkezett ezekben a tagállamokban, a továbbiakban szabadon vállalhatott munkát. Így például sok Ausztriába ingázó munkavállaló megkapta ezt a „zöld kártyát" a második hat hónap után - fűzte hozzá.
A főosztályvezető szerint elsősorban a diplomások számára válik könnyebbé a munkavállalás a május elsejei nyitással, mivel keresett a magasan kvalifikált munkaerő, például a gépész- és villamosmérnökök, és informatikusok találhatnak állást, de van kereslet az orvosok iránt is. Emellett könnyebbé válik azon munkavállalók elhelyezkedése, akik a helyiek által nem szívesen végzett munkákra - főként mezőgazdasági, vagy képzettséget nem igénylő vendéglátó-ipari munkákra, például spárgaszedésre vagy konyhai kisegítő munkára - jelentkeznek.
Kovács Géza hozzátette: az osztrákok 2008. január 1-jétől, illetve 2008. július 1-jétől bizonyos szakmák esetén könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt, a 60-70 foglalkozásból álló hiányszakmák listáját folyamatosan frissítették, ezekben a szakmákban a munkavállalási engedélyeket akkor is kiadták, ha valaki nem esett a kormányközi egyezmények hatálya alá.
A német és osztrák munkaügyi szervezet képviselői, de cégek is évente az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) programjai keretében több alkalommal jönnek Magyarországra toborozni, ez is mutatja, hogy van igény a magyar munkaerő iránt.
Elmondta: hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, de Ausztriában összesen körülbelül 20.000 magyar dolgozik, és Németországban is legalább ugyanennyien vállalnak munkát. Németországba évente 2.000-2.500-an mennek ki három-négy hónapos szezonmunkákra - közölte Kovács Géza. Megjegyezte, hogy a szezonmunkások már 2011. január 1-je óta engedélymentesen dolgozhatnak Németországban.
A kétoldalú egyezmények keretében Ausztriában 35 éves, Németországban 40 éves korig vállalhattak eddig munkát a magyar állampolgárok. Arra a kérdésre, hogy a munkaerő-piaci nyitás után kimehetnek-e többen a két korhatárnál idősebb magyarok közül, Kovács Géza úgy válaszolt: elvileg igen, ha találnak megfelelő munkát, de a magyar munkavállalók nem annyira mobilak, sokszor a nyelvtudás is hiányzik, és soknak közülük nincs megfelelő anyagi forrása sem arra, hogy adott esetben az első fizetésig finanszírozza a külföldi tartózkodást.
Németországba 2.000, Ausztriába maximum 1.800 munkavállaló mehetett évente a kétoldalú egyezmények alapján, de az osztrák keretszámot 2004 óta általában 80 százalékig sikerült feltölteni, és a német irányszámot sem sikerült soha teljesen kitölteni, a legtöbb 1.500 volt, még jóval a magyar uniós csatlakozás előtt. 2004 után számuk rohamosan csökkent, jelenleg évente néhány százan jelentkeznek az FH-nál németországi munkára - mondta Kovács Géza.
A 2004-ben belépett országok munkavállalóit Nagy-Britannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére. Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország 2006-ban csatlakozott hozzájuk, míg Franciaország, Olaszország, Hollandia és Luxemburg később döntött erről. Belgium és Dánia 2009. május elsejétől nyitotta meg munkaerőpiacát.
Az EURES folyamatosan frissülő adatbázisában január 12-én Németországban 251.824, Ausztriában 25.562 álláslehetőséget kínáltak a munkáltatók.