Társadalombiztosítás

Forrás:http://www.euvonal.hu

 

Amint a munkavállaló munkába áll, a munkáltató köteles a munkavállalót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. A munkavállaló nevét bejegyzik a betegbiztosító irodánál, amely bejelenti a munkavállalót a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézménynél. A munkavállaló regisztrációs számot kap, amely alapján a társadalombiztosító nyilvántartja a biztosítási időszakokat és fizetéseket. Ezen időszakok alapján kell a járulékokat befizetni. A nyugdíjbiztosító társadalombiztosítási kártyát küld a munkavállalónak, amelyet a munkáltatónak kell átadni. Ha a munkaviszony megszűnik, a biztosítási kártyát a munkáltató visszaadja a munkavállalónak.

  

A munkavállalónak a következő társadalombiztosítási járulékokat kell befizetnie:  

  • Egészség és anyasági biztosítás
  • Munkanélküli biztosítás
  • Rokkant-, öregségi és özvegyi nyugdíj

Betegbiztosítás

  

 

  

A járulékok biztosítási alaptól függenek, de átlagosan a fizetések 12.5%-át teszik ki, amelyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. Ezt a járulékot a munkáltató és a munkavállaló közösen fizetik. A nyugdíjakból vont járulékok felét a nyugdíjbiztosító fizeti.

  

Betegbiztosításra jogosult személyek:  

  • Munkavállalók és továbbképzésben résztvevők
  • Munkanélküliek, akik egy munkaügyi irodától juttatásokat kapnak
  • Diákok, gyakornokok, művészek és szabadúszó újságírók
  • Nyugdíjasok és nyugdíjat igénylők
  • Ezek családtagjai

Betegbiztosítási juttatások  

  • Megelőző orvosi vizsgálatok
  • Háziorvosi, fogorvosi kezelés és speciális kezelések (Olyan orvosok végezhetik, akiket a biztosító elismer - az orvosok 90%-a)
  • Gyógyszerek (A betegbiztosító a gyógyszerek árát támogatja)
  • Szemüvegek, protézisek (Egy bizonyos összeghatárig a biztosító fizeti)
  • Fogászati kiadások (50-80%-át a biztosító fizeti)
  • Kórházi kezelés
  • Ápolási segítség otthon (bizonyos feltételek mellett)

 

 

Nyugdíjasok Németországban

  

 

 

A nyugdíjjárulékok általában a fizetés 18.6%-át teszik ki, melyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. A nyugdíjjárulék felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A munkanélküli szolgálat a munkanélküliek járulékát kifizeti.

 

A közösségi szabályozások szerint ha a munkavállaló két vagy több EU tagállamban dolgozik, jogosult arra, hogy állami nyugdíját a tagállamokban befizetett nyugdíj hozzájárulásokat összevonva számolják ki. A németországi szabályok szerint minden jövedelemmel rendelkező alkalmazottat, illetve bérmunkást (beleértve a gyakornokokat, rokkant személyeket, katonákat és polgári szolgálatosokat) biztosítani kell. A biztosítási hozzájárulások a jövedelem nagyságától függnek.

  

 

Nyugdíjra jogosultak

  • Általánosságban mindenki, aki a kötelező nyugdíjbiztosítást fizeti
  • Anyák és apák, akik gyermeküket nevelik az első három évben
  • Fizetés helyett szociális juttatásokban részesülő személyek (munkanélküli segély, stb.)
  • 65 éven felüliek, akik legalább öt év biztosítással rendelkeznek
  • 63 éven felüliek, akik legalább 35 év biztosítással rendelkeznek
  • 60 éven felüliek, akik legalább 35 év biztosítással rendelkeznek és képtelenek a munkavégzésre.
  • 60 éven felüliek, akik legalább 15 év munkaviszonnyal rendelkeznek, munkanélküliek és a nyugdíj igénylése előtti 10 évben legalább 8 évi biztosítással rendelkeznek
  • 60 éven felüli nők, abban az esetben, ha 40 éves koruk után 10 év biztosítással rendelkeznek
  • 60 éven felüli bányászok, akik 25 év biztosítással rendelkeznek

Feltételek

  • 60 hónapig tartó biztosítási járulékfizetés
  • Férfiaknak általában 65 év korhatár vagy 35 év munkaviszony
  • Nőknek 60 év korhatár vagy 15 év munkaviszony (10 éves biztosítási járulékfizetés)

Az öregségi nyugdíjakon kívül folyósíthatóak még özvegyi nyugdíjak, illetve árvasági nyugdíjak. A nyugdíj összegét pontokban számolják ki, beszámítva az évek számát és a fizetés értékét.

Minden EU tagállam nyugdíjas állampolgára, aki kereső tevékenységet szeretne folytatni illetve le szeretne telepedni egy másik tagállamban, jogosult a letelepedési engedélyre abban az esetben, ha:

  • Részesül rokkantsági, korkedvezményes, illetve öregkori nyugdíjban
  • Rendelkezik betegbiztosítással
  • Olyan anyagi háttérrel rendelkezik, amely garantálja, hogy ott tartózkodása alatt a vendéglátó ország társadalombiztosítási rendszerét a letelepedni kívánó személy nem terheli.

Az EU tagállamok hatóságai a fenti feltételek teljesítése esetén általában öt éves tartózkodási engedély adnak a letelepedni kívánó személynek és családtagjainak. A letelepedni kívánó személy családtagjai munkát is vállalhatnak, még abban az esetben is, ha nem EU tagországok állampolgárai.


Német nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az ONYF ezen oldalán található.


Az ideiglenes németországi tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.